Kártérítés, sérelemdíj soron kívül, gyorsított perben
2021.11.16.
Közös szülői felügyelet, változások a szabályozásban
2021.11.26.
A pereskedés általában költséges dolog. Elég csak a tetemes mennyiségű bírósági eljárási illetékre, a szakértő esetleg szakértők munkadíjára gondolni. Ugyanakkor számos lehetősége van arra Ügyfeleinknek, hogy ezen költségek megfizetése illetve előlegezése alól teljesen vagy részben menetsüljenek, amennyiben jövedelmi és vagyoni viszonyaik nem teszik lehetővé az eljárás költségeinek megfizetését.
Mindenekelőtt fontos tisztázni a különböző fogalmakat. A Pp. 95.§ és 96.§-a az alábbi költségkedvezményeket ismeri: költségmentesség, költségfeljegyzési jog, részleges személyes költségfeljegyzési jog, illetékmentesség, tárgyi illetékfeljegyzési jog, mérsékelt illeték. Ebben a cikkben ezeket a fogalmakat veszem sorra.
Költségmentesség esetén a fél mentes
- a) az illeték előzetes megfizetése,
- b) – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a per során felmerülő költség előlegezése,
- c) – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a meg nem fizetett illeték, továbbá az állam által előlegezett költség megfizetése, és
- d) a perköltség-biztosíték letétele
alól.
A költségmentesség részletes szabályait azonban nem a Pp.-ben találhatjuk meg, hanem a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvényben. A törvény 5.§ (1) bekezdése szerint a fél részére költségmentességet kell engedélyezni, ha a fél
- a) rendelkezésre álló havi nettó jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pénzbeli juttatása) nem haladja meg az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és vagyona nincs,
- b) aktív korúak ellátására jogosult, vagy aktív korúak ellátására jogosult – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti – közeli hozzátartozójával él közös háztartásban,
- c) közgyógyellátásban részesül vagy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát állapították meg,
- d) átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan személy,
- e) menekült, menedékes, menekültkénti vagy menedékeskénti, illetve hontalankénti elismerését kérő, továbbá az ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesítését kérő személy, és a jövedelmi és vagyoni helyzetéről tett nyilatkozata alapján a számára jogszabályban biztosított ellátásra és támogatásra jogosult, vagy
- f) a családjában olyan gyermeket gondoz, akinek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapították.
Ugyanezen szakasz (2) bekezdése szerint a fél részére költségmentességet kell engedélyezni, ha az (1) bekezdésben foglalt feltételek nem állnak fenn, de a bíróság a fél egyéb körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy a fél létfenntartása veszélyeztetett.
A költségmentesség megállapításához minden esetben egy előzetes eljárás lefolytatása szükséges. A peres félnek egy bíróság által külön erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell kérelmeznie a költségmentesség engedélyezését, melyhez különböző mellékleteket (bankszámla egyenleg, NAV igazolások, munkáltatói igazolások…) szükséges csatolnia. Ezt követően a bíróság a kérelemről végzéssel határoz, vagy engedélyezi a költségmentességet vagy elutasítja a kérelmet. A kérelmet elutasító végzés ellen indokolt esetben helye lehet fellebbezésnek. A 2017. évi CXXVIII. törvény 5.§ (1) bekezdésében felsorolt okok olyan objektív, amelyek igazolt fennállása esetén a bíróság nem mérlegelheti azt, hogy megadja-e a költségmentességet vagy sem, azt minden esetben köteles megadni. Az 5.§ (2) bekezdésben szabályozott ok esetén viszont a bíróság mérlegelésére van bízva az, hogy álláspontja szerint a fél létfenntartása veszélyeztett-e.
Költségfeljegyzési jog esetén a fél mentes
- a) az illeték előzetes megfizetése, és
- b) – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a per során felmerülő költség előlegezése
alól.
A költségfeljegyzési jog részletes szabályait szintén a 2017. évi CXXVIII. törvényben lehet megtalálni. A törvény 6. § (1) bekezdése szerint a fél részére teljes költségfeljegyzési jogot kell engedélyezni, ha a fél rendelkezésre álló havi nettó jövedelme nem haladja meg a tárgyévet megelőző második év – a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett – nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének 30%-át, és vagyona nincs.
Ugyanezen szakasz (2) bekezdése szerint a fél részére teljes vagy részleges költségfeljegyzési jogot kell engedélyezni, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn, de a bíróság a fél egyéb körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy
- a) az illeték és a per során felmerülő valamennyi költség várható összegének,
- b) az a) pont szerinti összeg meghatározott hányadának, vagy
- c) az illetéknek, illetve tételesen meghatározott költségnek
az előzetes megfizetése, illetve előlegezése a félnek jövedelmi és vagyoni viszonyaival arányban nem álló megterhelést jelentene.
A költségfeljegyzési jogról egyebekben ugyanazt lehet elmondani, mint a költségmentességről, költségfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelmet szintén formanyomtatványon kell előterjeszteni, az engedélyezésről a bíróság szintén végzéssel határoz.
Nagyon fontos ugyanakkor megemlíteni, hogy a 2017. évi CXXVIII. törvény 3.§-a azonban felsorol olyan perfajtákat, amelyek tárgyuknál fogva minősülnek „költségfeljegyzési jogosnak”, tehát ezen eljárásokban a feleknek nem kell előzetesen sem az illetéket, sem az egyéb költségeket megfizetniük, a viselésükről a bíróság csak az eljárást befejező határozatában rendelkezik. Ilyen tárgyi költségfeljegyzési jogos eljárás például a szülői felügyelettel kapcsolatos és kapcsolattartási per, valamint a törvényen alapuló tartással kapcsolatos per.
Részleges személyes költségfeljegyzési jog esetén a felet a költségfeljegyzési jog
- a) az illeték és a költségek meghatározott hányadára, vagy
- b) az illetékre, illetve tételesen meghatározott költségekre
illeti meg.
A részleges személyes költségfeljegyzési jog részletes szabályait szintén a 2017. évi CXXVIII. törvényben lehet megtalálni. A törvény fentebb hivatkozott 6. § (2) bekezdése szerint kell megítélni, hogy a fél jogosult-e részleges személyes költségmentességi jogra.
Fontos azonban, hogy a törvény 7. §-a szerint nem természetes személy fél részére a 6. § (2) bekezdésének megfelelő alkalmazásával kizárólag az illetékre kiterjedő részleges költségfeljegyzési jog engedélyezhető. Tehát például egy gazdasági társaság a polgári peres eljárásban az illeték előzetes megfizetése alól mentesülhet.
A részleges személyes költségfeljegyzési jogról egyebekben ugyanazt lehet elmondani, mint a költségmentességről, költségfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelmet szintén formanyomtatványon kell előterjeszteni, az engedélyezésről a bíróság szintén végzéssel határoz.
Illetékmentesség esetén a fél mentes
- a) az illeték előzetes megfizetése, és
- b) – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a meg nem fizetett illeték megfizetése
alól.
Tárgyi illetékfeljegyzési jog esetén a fél mentes az illeték előzetes megfizetése alól.
Mérsékelt illeték kedvezménye esetén a fél mentes az illeték egy részének a megfizetése alól.
Az illetékmentesség, a tárgyi illetékfeljegyzési jog és a mérsékelt illeték részletes szabályait az illetékekről 1990. évi XCIII. törvény(Itv.) szabályozza. Az Itv. hosszú taxatív felsorolást ad az egyes illetékkedvezmények esetire, ez a felsorolás az aktuális jogpolitikai célok függvényében időszakosan változik. Csak példálózó jelleggel megemlítve: illetékmentes a költségkedvezmény tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslati eljárás vagy például a bontóperben a házasság vonatkozásában indított viszontkereset. Mérsékelt illetéket kell fizetni például, ha a felperes az eljárás során eláll a keresetétől, vagy a felek egyezséget kötnek, a kedvezmény mértéke attól függően változik, hogy az elállás/egyezség a per melyik szakaszában következett be. Tárgyi illetékfeljegyzési jogos például a sérelemdíj iránti perek többsége, valamint a közigazgatási perek.
További tájékoztatásért keressen bennünket bizalommal.
