Kártérítés, sérelemdíj soron kívül, gyorsított perben

2020. július 9-én lépett hatályba a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről szóló 2020. évi LXX. törvény (továbbiakban: Törvény).

A törvény eljárásjogi könnyítést kíván biztosítani azon sértettek számára, akiknek ügyében a büntetőeljárás már jogerősen befejeződött és a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránti igényüket polgári jogi igényként a büntetőeljárásban nem érvényesítették, valamint polgári pert sem indítottak ennek érdekében, és követelésük még nem évült el.

A gyorsított per számos tekintetben eltér a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) előírásaitól, legfontosabb újítása, ahogyan azt a neve is mutatja az, hogy rendkívül gyors az eljárás, elsősorban a bíróságra nézve tartalmaz a Törvény záros határidőket, amelyek célja az, hogy a károsult sértett minél hamarabb kártérítést, sérelemdíjat kaphasson. A korábbi szabályozás nem tett különbséget a kártérítési per és a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítési iránti perek között, így a károsult sértettek arra kényszerültek, hogy az egyébként is sokáig húzódó büntetőeljárást követően – amennyiben nem bírálta el a büntetőbíróság a kárigényüket, és általában nem bírálta el – hosszadalmas és sokszor költséges polgári perben érvényesítsék kártérítés illetve sérelemdíj iránti igényüket.

Saját ügyeimben azt tapasztaltam, hogy a Törvény eljárásjogi könnyítései a gyakorlatban rendkívül jól működnek, pár hónap alatt Ügyfeleink végleges és jogerős határozatot tarthatnak a kezükben a kártérítés illetve a sérelemdíj megítélésével kapcsolatban.

Jelen cikkben a gyorsított per eljárásjogi könnyítéseit, sajátosságait veszem sorra.

1. A gyorsított pert értékhatártól függetlenül nem kell megelőznie fizetési meghagyásos eljárásnak, így az igény közvetlenöl a bíróságon érvényesíthető.
2. A gyorsított per törvényszék hatáskörébe tartozik, egyfelől arra tekintettel, mert indokolt e perek koncentrálása a törvényszékekre, másfelől ott biztosítottak a perben tárgyalás tartása esetén elsődlegessé tett elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatás feltételei. A gyorsított perre a felperes (a sértett) lakóhelyéhe, tartózkodási helye szerinti Törvényszék kizárólagosan illetékes.
3. Az igényérvényesítés megkönnyítése érdekében a gyorsított perben költségfeljegyzési jogot illeti meg a feleket, így a sértettnek sem az illetéket, sem az esetleges szakértői bizonyítás költségét nem kell megelőlegezni. Fontos, hogy ez a kedvezmény kiterjed a végrehajtási eljárásra is.
4. A gyorsított per hatékonyságának, mielőbbi lezárhatóságának érdekében a Törvény előírja a soron kívüli eljárást, továbbá számos határidőt a Pp.-ben foglaltaktól eltérően határoz meg. A perben hangsúlyos szerepet kap az írásbeli előkészítés és nem különül a per perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra.
5. A tárgyalást elsősorban elektronikus hírközlő hálózat vagy elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz (Skype-program) útján kell megtartani, a keresetlevélben, illetve az ellenkérelemben meg kell jelölni, hogy a felperes, illetve az alperes milyen elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz, illetve internetes hálózat igénybevételével elérhető alkalmazás útján képes személyes megjelenés nélkül is személyazonosítást lehetővé tevő módon kapcsolatot tartani a bírósággal. Ennek köszönhetően a felperesnek (sértett) fizikailag nem kell találkoznia az alperessel (a terhelttel), mellyel elkerülhető vagy jelentősen csökkenthető a sértett másodlagos viktimizációja.
6. A perorvoslati eljárások gyorsítása érdekében a másodfokú bíróság és a Kúria a fellebbezésről és a felülvizsgálati kérelemről tárgyaláson kívül dönt.

Gyorsított per indítása esetén az Ügyfeleink részére minden szükséges technikai segítséget megadunk, a Skype tárgyaláshoz elérési pontot biztosítunk technikailag jól felszerelt irodánkban.

További tájékoztatásért keressen bennünket bizalommal.