Közös szülői felügyelet, változások a szabályozásban

Az egyes igazságügyi tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/17282. számú törvényjavaslat alapvető változást hoz a jövőben a szülői felügyelet gyakorlását illetően, ezen belül is a szülői felügyelet közös gyakorlását illetően.

A jelen cikk írásakor hatályos Ptk. is szabályozza a közös szülői felügyeletet, azonban jelentős problémát okozott a mindennapi életben, hogy a szülői felügyelet rendezése iránti perekben csak akkor kerülhetett szóba a közös szülői felügyeleti jog, amennyiben a bíróság a felek erre irányuló egyezségét végzésével jóváhagyta. Tehát abban az esetben, amikor a szülők között nem volt konszenzus a szülői felügyelet közös gyakorlását illetően, a bíróság pusztán az egyik fél kérelmére nem rendelhette el a kiskorú gyermek érdekében sem a közös szülői felügyelet gyakorlását.

A törvényjavaslat a közös szülői felügyeletet illetően koncepcionálisan változtatja meg a Ptk. szabályozását.

Jelen cikkben a T/17282. számú törvényjavaslat közös szülői felügyeletet érintő változtatásait szedtem egy csokorba.

A törvényjavaslat 76.§- a szerint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:164. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szülői felügyeletet a szülők – megállapodásuk vagy a gyámhatóság vagy a bíróság eltérő rendelkezése hiányában – közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt. A közös szülői felügyelet úgy is gyakorolható, hogy a szülők felváltva, azonos időtartamban jogosultak és kötelesek a gyermek nevelésére és gondozására.”

A törvényjavaslat indoklása szerint a Ptk. 4:164. §-a tartalmazza a szülői felügyelet gyakorlására irányadó főszabályt, amely szerint mindaddig, amíg a szülők a szülői felügyelet gyakorlásáról másképp meg nem állapodnak, illetve a bíróság másképp nem dönt, a szülői felügyelet – az apai és az anyai státusz egyenlőségéből következően – mindkét szülőt megilleti, függetlenül attól, hogy együtt élnek-e vagy sem. Különélő szülők esetén is egyre gyakoribb, hogy a szülők úgy állapodnak meg a szülői felügyeletről, hogy gyermekük mindkettőjük háztartásában ugyanannyi időt tölt. A Törvényjavaslat szerinti kiegészítés egyértelművé teszi azt a gyakorlatban érvényesülő tendenciát, hogy a szülők a közös szülői felügyeletet úgy is gyakorolhatják, hogy felváltva, azonos időtartamban töltenek időt gyermekükkel.

A Törvényjavaslat 77. §- a szerint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:167. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A különélő szülők megállapodásának hiányában – kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból – a bíróság dönt arról, hogy a szülői felügyeletet melyik szülő gyakorolja. A bíróság az egyik szülő kérelmére is dönthet a szülői felügyelet közös gyakorlásáról, ha az a kiskorú gyermek érdekében áll.”

A törvényjavaslat indoklása szerint a Ptk. hatályos rendelkezése alapján – a szülők megállapodása hiányában – nincs mód arra, hogy a bíróság az egyik szülő kérelmére közös szülői felügyeletről döntsön. A Javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy a bíróság a gyermek érdekében ezt megtegye. A javasolt szabályozás természetesen nem azt jelenti, hogy az életközösség megszakadását követően a közös szülői felügyelet automatikusan fennmarad a szülők között, hanem csak arra ad lehetőséget, hogy a bíróság – körültekintően mérlegelve, hogy a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése miként biztosítható a legkedvezőbben – az egyik szülő egyoldalú kérelmére is dönthetne úgy, hogy a szülői felügyelet közös marad. Lényeges, hogy különélő szülők esetén a szülői felügyelet közös gyakorlásának elrendelése ne okozzon zavart a gyermek fejlődésében, mindennapjaiban. Nyilvánvaló, hogy ennek elrendelésére a körülmények széleskörű bírói mérlegelését követően csak akkor kerülhet sor, ha a bíró a szülők és gyermek meghallgatását követően meggyőződik arról, hogy valóban ez a döntés a gyermek számára a legkedvezőbb. Hangsúlyozandó, hogy a bíróságnak – a gyermek érdekére és a szülők körülményeire figyelemmel – továbbra is módja van arra is, hogy a szülői felügyelet gyakorlására csak az egyik szülőt jogosítsa fel vagy bizonyos szülői felügyeleti jogokat a szülők között megosszon.

A törvényjavaslat 78.§- a szerint A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény a következő 4:167/A. §-sal egészül ki:

„4:167/A. § [A közös szülői felügyelet gyakorlásának bírósági rendezése] (1) A közös szülői felügyeletről való döntés esetén a bíróság a kiskorú gyermek érdekére figyelemmel elrendelheti, hogy a szülők a gyermekről felváltva, azonos időtartamban gondoskodjanak, vagy ennek hiányában szabályozza a gyermekkel való kapcsolattartást és dönt a gyermek tartásáról. A közös szülői felügyelet elrendelése esetén a bíróság kijelöli a gyermek lakóhelyét. (2) Ha a bíróság a szülőket felváltva, azonos időtartamban jogosítja fel a gyermek gondozására, dönt a szülő által önállóan gyakorolt gondoskodás időtartamának mértékéről – a szünetek és az ünnepek időszakára is kiterjedően –, a gyermek átadása, átvétele módjáról, továbbá szükség esetén a gyermek tartásáról is. (3) Ha a bíróság a szülőket felváltva, azonos időtartamban jogosítja fel a gyermek gondozására, akkor a (2) bekezdés szerinti döntések megváltoztatását is a bíróságtól lehet kérni.”

A törvényjavaslat indoklása szerint a Javaslat kiegészíti a Ptk. szülői felügyelet gyakorlásának bírósági rendezésére vonatkozó részét egy új §-sal (4:167/A. §), amely részletezi, hogy abban az esetben, ha a bíróság ítéletében a szülői felügyelet közös gyakorlásáról dönt, miről kell rendelkeznie. Az ítélet tartalma eltérő lehet aszerint, hogy a szülők a szülői felügyeletet csak jogilag gyakorolják közösen, de a gyermek egyikük háztartásában lakik és a másik szülővel hétvégenként tart kapcsolatot. Ebben az esetben a bíróságnak döntenie kell a Ptk. 4:181. §-ának megfelelően – a gyermek korának, egészségi állapotának, életkörülményeinek, a szülők személyes körülményeinek és az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményének figyelembevételével – a gyermek és különélő szülője közötti kapcsolattartás szabályozásáról, rendelkeznie kell a különélő szülő által fizetendő gyermektartásdíj mértékéről, illetve a gyermek lakóhelyéről. Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy a szülők a szülői felügyeletet különélésük esetén nemcsak oly módon gyakorolhatják közösen, hogy a gyermek egyikük háztartásában lakik és a másik szülővel hétvégenként tart kapcsolatot, hanem arra is van mód, hogy a szülők gyermekkel való tényleges kapcsolatának egyenlősége fennmaradjon. A Törvényjavaslat alapján arra is van mód, hogy a bíróság a kiskorú gyermek érdekére figyelemmel elrendelje, hogy a szülők a gyermekről felváltva, azonos időtartamban gondoskodjanak, vagyis a gondozás, nevelés jogát a mindennapok szintjén is mindketten gyakorolják. Ennek elrendelésére a körülmények széleskörű bírói mérlegelését követően akkor kerülhet sor, ha a bíró meggyőződik arról, hogy valóban ez a döntés a gyermek számára a legkedvezőbb, illetve az azonos időtartamú gondoskodást a szülők életkörülményei is lehetővé teszik. Váltott gondoskodás esetén nincs szükség arra, hogy a bíróság a kapcsolattartásról rendelkezzen, figyelemmel arra, hogy ebben az esetben a gyermek mindkét szülőjével ugyanannyi időt tölt. Természetesen ebben az esetben sincs teljesen kizárva az, hogy a bíróság kapcsolattartásról határozzon, ha a gyermek érdeke ezt megkívánja. Megjegyzendő, hogy az, hogy a szülők a gyermekről ugyanannyi ideig gondoskodnak, nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a bíróság szükség esetén az egyik szülőt tartásdíj fizetésére kötelezze. A közös szülői felügyeletről szóló bírói döntésben a gyermek lakóhelyét minden esetben ki kell jelölni függetlenül attól, hogy a gyermek ténylegesen csak egyik szülője háztartásában lakik vagy mindkét szülőjével ugyanannyi időt tölt. A közös szülői felügyelet gyakorlása kapcsán felmerülő egyéb vitás kérdésekben a gyámhatóság dönt, tehát ha a szülők a mindennapi életben előforduló, a közös szülői felügyelet gyakorlása körébe tartozó kérdésekben nem tudnak megegyezni, az illetékes gyámhatósághoz kell fordulniuk, ha viszont a bíróság által a közös szülői felügyeletet elrendelő határozatban meghatározott, a szülő által önállóan gyakorolt gondoskodás időtartamával kapcsolatos döntés valamely pontját vitatják, akkor erre irányuló keresetet kell benyújtaniuk a bírósághoz.

A törvényjavaslat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvényt (Ptké.) is módosította: „A Ptk.-nak az egyes igazságügyi tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi … törvénnyel (a továbbiakban e §-ban: Módtv.) megállapított 4:167. § (1) bekezdését és 4:167/A. §-át a Módtv. hatályba lépését követően indult bírósági eljárásokban kell alkalmazni.”

Ebből következően a közös szülői felügyelet megváltozott szabályait csak a 2022. január 1-jét követően indult bírósági eljárásokban lehet majd alkalmazni. Tehát a már megindult, folyamatban lévő ügyekben még nem lehet azt kérni a bíróságtól, hogy az egyik fél egyedüli kérelmére rendelje el a bíróság a kiskorú gyermek tekintetében a szülői felügyeleti jogok közös gyakorlását.

Kérdésként vetődik fel ugyanakkor, hogy a jogerősen lezárult gyermekelhelyezési/szülői felügyelet rendezési iránti perek esetén a törvénymódosításra figyelemmel lehetséges-e a szülői felügyelet gyakorlásának és a gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránt egy újabb peres eljárást indítani. Álláspontom szerint a Ptk. 4:170.§-a alapján erre lehetőség van, figyelemmel arra, hogy megváltoztatás iránti keresetet akkor lehet előterjeszteni, ha azok a körülmények, amelyeken a szülők megállapodása vagy bíróság döntése alapult, utóbb lényegesen módosultak és ennek következtében a megváltoztatás a gyermek érdekében áll. Az a körülmény, hogy 2022. január 1-jétől az egyik fél kérelmére is elrendelheti a közös szülői felügyeletet a bíróság mindenképpen lényeges körülményváltozás, hiszen korábban erre egyezség hiányában nem volt mód. Ugyanakkor azt, hogy a közös szülői felügyelet elrendelése a gyermek érdekében áll-e minden egyes esetben egyénileg tudja megítélni a bíróság.

További tájékoztatásért keressen bennünket bizalommal.

A T/17282. számú törvényjavaslat és annak teljes indoklása elérhető a https://www.parlament.hu/irom41/17282/17282.pdf linken.